2014. JÚNIUS 24. – JÚLIUS 20. KÖZTI IDŐSZAK ADATGYŰJT-ÉSBŐL SZÁRMAZÓ ELEMZÉSEK
Az előző hónap elemzéséhez hasonlóan jelen elemzés célja nem a fűtési energiafelhasználás elemzése, hanem egyrészt a komfortérzetet meghatározó belső hőmérsékletingadozás, másrészt a légtér mesterséges klimatizálásában rejlő megtakarítás bemutatása.
Amint az alábbi grafikonon megfigyelhető, a szigetelt épületben lényegesen kiegyenlítettebb a belső hőmérséklet, mivel kevésbé van kitéve a külső hőmérsékletváltozás hatásainak. Igaz ez a július 10-13. közötti tartós lehűlés időszakára is, ahol a belső hőmérséklet 2-3 °C-kal magasabb volt. A szigetelt épület felmelegedése (csúcsértékek) lényegesen kisebb mértékű a szigeteletlenhez képest.
Kedvező tényként lehet elkönyvelni, hogy 23-24 °C-os napi átlaghőmérséklet felett a szigetelt épület belső átlaghőmérséklete alacsonyabb, míg 23-24 °C alatt a szigetelt belső átlaghőmérséklete magasabb – így a szigetelt épület mindkét esetben kedvezőbb klímát biztosít.
Légkondicionáló berendezés alkalmazása esetén a szigetelt épületben – a fűtést szolgáló kazánhoz hasonlóan – ritkábban és rövidebb időszakokra kapcsol be a berendezés, így az energiafelhasználása is kedvezőbb lesz. A fenti mérésekkel alátámasztható, hogy a korszerű szigetelés nem csak a fűtési, hanem a hűtési költségeket is jelentős mértékben csökkenti. Érdekes megvizsgálni a önnyűszerkezetű, teljesen szigeteletlen és szellőzés nélküli padlástérben uralkodó hőmérsékleti értékeket. Látható, hogy a hőmérséklet ingadozása óriási, napsütéses, 37 °C körüli hőmérséklet esetén a padlástér hőmérséklete a 45 °C-ot is eléri. Ezen mérés is azt támasztja alá, hogy a padlásterek nyári átszellőztetése elengedhetetlen a kedvező belső klíma biztosítása érdekében.
forrás: Knaufinsulation hírlevél 2014. július, a forrásért kattintson ide