A padlástér hőszigetelésével akár 20-30%-ot is megtakaríthatunk fűtési, hűtési költségeinkből. Megfelelő szigeteléssel a padláson át távozó energia 70-90%-át meg lehet takarítani. Jó hír ugyanakkor, hogy a padlásfödémek a leggazdaságosabban hőszigetelhető épülethatároló szerkezetek.
A padlástér hőszigetelésével télen jelentős fűtési költséget takaríthatunk meg és csökkenthetjük fűtés-számlánkat, de nyáron is komoly előnyökkel jár. Nyáron a levegő akár 40-60 °C-ra is felmelegedhet egy családi ház padlásterében, a meleg pedig hamarosan elviselhetetlen lesz az egész házban. A klíma helyes hasz-nálata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmér-séklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre.
A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami elkerülhető ha a padlástérbe, a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.
Sőt még a penészedés problémájával is számolni kell abban az esetben ha a falakat már szigeteltük, de a födémet még nem. A hőhidaknál, ahol szigetelt és szigeteletlen szerkezetek találkoznak, a levegő páratartalma lecsapódik a hideg, szigeteletlen felületeken, és ezzel a penészgombák teret nyernek és a penészedés folyamata megkezdődik.
A régi családi házak padlásterének hőszigetelése általában összetett feladat. Találkoztunk számos mindenféle szigetelést nélkülöző padlással is, de az az általános, hogy már találunk a padláson elöregedett szigetelőanyagot. Ilyenkor javasoljuk a régi szigetelés kiszedését a résmentes kitöltés miatt, hiszen sokszor nem látunk bele az üregekbe. A fújható üveggyapot segítségével azonban a legkisebb üregek kitöltése is szakszerű módon megoldható. További előnye, hogy könnyű anyag (20 cm vastagságban is csak 2,45 kg/m2), hiszen az általában kis teherbírású – gyakran fa szerkezetes – födémek a további terhelést nem bírják. A fújható szigetelés nem járható, de könnyen kialakítható szerviz járat vagy tartószerkezet, így a padlás tárolási funkciója is megmarad.
Április végén a kormány új határ-értékeket tűzött ki az épületenergetika területén az új épületekre. S bár a tervezett új követelmények csak 2018-tól lesznek hatályosak, a középületek-re, illetve az állami pályázatokra már 2015-től alkalmazni kell. Az új javasolt hőátbocsátási tényező padlásfödémek esetében U=0,17 W/m2K. Továbbá az Európai Unió előírta, hogy 2020-tól már csak közel nulla energiafelhasz-nálású házakat szabad építeni, ami a gyakorlatban passzívház minőségű épületet jelent.
Összességében elmondható, hogy a hőszigetelés vastagságával nem érdemes takarékoskodni, mivel a hő fölfelé terjed, ezért egy négyzetméterre vetítve a födémen, a tetőn keresztül távozik a lakásból a legtöbb meleg. Ezért ide mindig vastagabb hőszigetelést kell tenni, mint a falakra.
- födém felső sík szabadon befújva szigetelőanyaggal
- födém felső síkon szabadon befújva vázszerkezet közé, majd ezután burkolva, amennyiben szilárd járófelület szükséges
- álmennyezetek fölötti befújt hőszigetelés
- borított gerendás födémek utólagos hőszigetelése (páratechnikai ellenőrzés szükséges!!!)
- meglévő padlásfödém felső sík szabadon befújva szigetelőanyaggal
- födém felső síkon szabadon befújva vázszerkezet közé, majd ezután burkolva, amennyiben szilárd járófelület szükséges
- Hőszigetelt álmennyezetek befújásos javítása