Az elmúlt években duplájára nőtt a családi házak szigetelésének vastagsága. Az újonnan épülő-, és a felújított házak esetében is alapelvárás a 15-20 cm-es szigetelési vastagság. Ez a tendencia részben a lakosság energiatudatosságának eredménye, részben pedig az idei évben életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ennek megfelelően január elsejétől már csak a szigorúan költség-optimalizált, vagy közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje az elvárt. A fűtési költségek ennek köszönhetően akár 50 százalékkal is csökkenhetnek, viszont egyes területeken több millió forintos ingatlan áremelkedést is eredményezhet. Egy biztos, mivel az Európai Unióban 2019-től várhatóan szigorodnak az épületekre vonatkozó energiahatékonysági előírások, érdemes már most jobb minőségű szigetelőanyagot választani.
Energiahatékony családi házak – európai körkép
A KSH adatai szerint az idén 7 százalékkal több, összesen 10 078 családi ház épül, miközben ennek többszörösét, mintegy 25-30 ezer otthont újítanak fel tulajdonosaik.
Az év elején hatályba lépett rendelkezésnek megfelelően az épülethomlokzatok hőátbocsátási tényezője nem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2, ami a korábbinál jellemzően vastagabb, falszerkezettől függően 10-15 cm-es homlokzati hőszigetelő rendszer (ETICS) alkalmazásával érhető el.
Európai összehasonlításban nézve is egyre energia-hatékonyabbak az otthonaink, de egyelőre még jócskán le vagyunk maradva a Skandináv országok és Szlovákia otthonainak energiahatékonyságától.
2020 után még inkább fókuszban lesz a szigetelés
Köztudottan az elsődleges uniós cél az, hogy az új épületek nulla vagy közel nulla energiaigényűek legyenek, fűtésükhöz ne kelljen primer energiát használni.
Az Európai Unió éppen a napokban szigorított a 2016-ban elfogadott közös, uniós energiamegtakarítási célon. E szerint 2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 40 százalékáért felelős épületfűtési energiafelhasználást drasztikusan, 10-12 éven belül szinte nullára csökkentik.
Már szinte minden EU tagállam rendelkezik tervvel a nulla és közel nulla energiaigény-szint eléréséhez szükséges építési szabályok bevezetésére, számos tagország pedig már be is vezette az erre vonatkozó iránymutatást.
Eszerint 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű középületek építhetők, 2020. december 31. után pedig minden átadott épületnek teljesítenie kell ezt az energiahatékonysági szintet.
A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor, hőszivattyú) használata mellett elsősorban a jelenleg használtnál is jobb minőségű, a falazattól függően 25-30-35 cm vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazásával lesz elérhető. A szigetelés jelentősége tehát nemhogy csökkenne a jövőben, hanem rohamosan nőni fog!
Forrás: Knauf Insulation